Új bortörvény

Hatályba lépett az új bortörvény és annak két végrehajtási rendelete - átmeneti időszak kezdődik

Az új jogszabályokban foglalt régi és új előírásokról bővebben alábbi útmutatóinkban olvashat. Fontos információ, hogy az új borjogi

szabályozás új hatósági eljárásokat nem vezetett be (egyes korábbi eljárások meg is szűntek), azonban néhány eljárást jelentős mértékben újraszervezett.

1. Bevezető
2. Szőlőtermesztés
3. Borkészítés
4. Forgalombahozatal és értékesítés
5. Eredetvédelem

Az új jogszabályok

Az új bortörvény és két végrehajtási rendeletének szövege itt érhető el:

• a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 
• a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet  
• a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 

(Megjegyzés: A jogszabályok szövege azokra kattintva olvasható. A Nemzeti Jogszabálytár a jogszabályoknak mindig az aznap hatályos változatát mutatja alapértelmezésként. Az új jogszabályok tanulmányozása során érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy ezek egy része – az átmeneti időszakra való tekintettel változni fog, ezért érdemes a jogszabály címe alatti sorban a kis naptárikonra való kattintással a megfelelő állapotot kiválasztani.)

Átmeneti időszak

Az új bortörvény és két végrehajtási rendelete 2021. augusztus 1-jén hatályba lépett, azonban az új szabályokra való felkészülést egy egyéves átmeneti időszak segíti, amely az új szabályok hatályba lépésétől az elektroniukus ügyintézés kötelezővé válásáig tart.

Az átmeneti időszak első része 2021. augusztus 1-jén kezdődik, és 2022. május 31-ig tartott. Ekkor még a régi adminisztrációs ügymenetet kellett alkalmazni. Egyes dokumetumok címe változik, így például szőlő származási bizonyítvány helyett szüreti bejegyzés igazolást kell kérelmezni (azonos határidőben és azonos adatok megadásával), de ez az ügyintézés menetét nem érinti.

Az átmeneti időszak második része 2022. június 1-jén kezdődik, és jelenleg is tart. Ekkor már az új jogszabályokat kell alkalmazni, azonban az ügyintézés informatikai hátterét még a korábbi rendszerek adják.

Az átmeneti időszak harmadik része fele az ePincekönyv rendszer éles indulásakor kezdődik. Ekkor már az új adminisztrációs szabályok lépnek életbe, és ezzel együtt az ágazati adminisztráció (pl. szőlőtelepítés, szüret, származási bizonyítványok, forgalombahozatal) informatikai hátterét is az ePincekönyv rendszer fogja biztosítani. Ebben az időszakban az elektronikus adminisztráció nem kötelező. 

A változások hatályba lépését az alábbi ábra foglalja össze:

Kinek, mit és mikortól kell elektronikusan intéznie?

Az új szabályok teljes körűen hatályba lépésével (amelynek pontos dátuma folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezi). Ekkortól kezdve a nem kisüzemi bortermelők, valamint a (3 év átlagában) 10 hektárnál több ültetvényt használók számára kötelező lesz az ágazati adminisztrációs ügyeiket elektronikusan intézni, míg a kisebb termelők részére továbbra is megmarad a hegybírónál történő személyes ügyintézés lehetősége a hegybírónál.

Az elektronikus ügyintézési kötelezettség nem terjed ki a szakmai-jövedéki nyilvántartások vezetésére.

Szakmai-jövedéki nyilvántartások

Az eddigiekben két típusú szakmai-jövedéki nyilvántartást vezethettek a bortermelők:

• kisüzemi bortermelői regiszter (kisüzemi bortermelők)
• pincekönyv (egyszerűsített adóraktárengedélyesek és kisüzemi bortermelők)

Az új szabályok teljes hatályba lépésével három típusú szakmai-jövedéki nyilvántartást vezethetnek a bortermelők:

• kisüzemi bortermelői regiszter (kizárólag a kisüzemi bortermelők választhatják)
• általános bortermelői regiszter (kizárólag a 20.000 hl-t meg nem haladó egyszerűsített adóraktárengedélyesek és a kisüzemi bortermelők választhatják)
• online bortermelői regiszter (bárki választhatja)

Ennek megfelelően a szakmai-jövedéki nyilvántartás online vezetése csak az (3 év átlagában) évi 20.000 hl borászati terméknél többet értékesítő borászati üzemengedélyesek számára lesz kötelező, és csak az átmeneti időszakot követően.

Az átmeneti időszakban a régi szakmai-jövedéki nyilvántartások is használhatók.

A kapcsolódó KÖFOP projektről részletesen itt olvashat.